Helvécia-Lakitelek 1:5

Az utolsó őszi mérkőzés idegenben szombati napra esett. Helvécia az utóbbi években űzött már rossz tréfát, amikor az esélyesként odautazó csapatunk alulmaradt. Az első félidei játék alapján, ez a mérkőzés is fenyegetett valami hasonló veszéllyel, de a második félidő már lesimította az aggodalmakat.

Az első félidőben kivétel nélkül mindenki csapkodóan, rengeteg hibával játszott. Helyzetek ugyan voltak, bár nem elég tisztán, és a hazai kapust sokáig nem sikerült rendesen próbára tenni. Győri Sándor, Hojsza Attila, Erős Gergő, de még az előre húzódó Kovács Jácint is volt biztató helyzetben, vagy lőhetett kapura, gólt mégis egy rosszul sikerült szabadrúgásnak köszönhetően sikerült szerezni. A huszonkilencedik percben Erős Gergő futott a labdának, kapu mellé tartó nagy erejű lövése játékostársáról, Győri Sándorról a szemfüles Szabó Ádám elé pattant, aki az ötös sarkának közeléből a hálóba talált. Tíz percet se kellett várni, már jött is az egyenlítés. A tizenhatos jobb oldalánál az egyik hazai játékos belsővel kapu elé akarta emelni a labdát, ami mindenki meglepetésére érintés nélkül a lakiteleki kapuban kötött ki.

A második félidő kezdésére sorakoztak a csapatok, amikor az egyik lakiteleki néző megpróbálta tanácsokkal ellátni a középvonalnál várakozó Erős Gergőt. A csatár mosolyogva kinézett, és csak annyit mondott: majd meg kell nézni, ami ezután következik! Ebben a megjegyzésben az is benne lehetett, hogy Magyar Attila edzőnek a szünetben sikerült feltüzelnie a csapat játékosait

És úgy lett – bár eleinte még a szerencse továbbra is komolyan közrejátszott. Az ötvennyolcadik percben egy lepattanó labda úgy találta meg a tizenhatos előtt Szabó Ádámot, hogy a közelben sem volt hazai játékos. Ő pedig, ha már ott járt, a kapu jobb oldalába vágta a labdát. A második félidőben láthatóan fáradó hazaiak hét perc elteltével már újabb gólt kaptak. Sáfár Sándor igyekezett Hojsza Attila elé mélységben beemelni a labdát. Kicsit ugyan hosszúra sikerült, ám jó magas íve volt, és a kimozduló kapust átpattanó játékszer a hálóban kötött ki. Ezután következett, ami már foci! Sáfár hosszan szöktette a baloldalon Kovács Lászlót. A baloldali védő hatalmas sprintet kivágva beérte a labdát, visszacselezett, majd jobb lábbal beadott. Erős érkezett, és látványos fejessel megszerezte csapata negyedik gólját. Az ötödik is igazi akciógól volt. Kovács a rátámadó hazai játékostól megszerezte a labdát. Megindult vele, és nem sokkal az után, hogy átlépte a felező vonalat középre adott mélységi passzal játékba akarta hozni Szabót, aki továbbengedte a labdát. Győri a kapuval szemben, remek helyzetben várta az átadást, és tizenhét méterről olyan bombagólt lőtt, aminek a világ bármely stadionjában tapsolnának.

Az első félidő játékát tekintve kissé keservesen indult, de végül gólzáporral zárult a helvéciai kirándulás. A veszélyt, a felnőtt csapat végül elkerülte, az ifjúságiaknak azonban ez nem sikerült. Van olyan alkalom, hogy semmi nem akar összejönni. Ez ilyen volt. A tabella hatodik helyén végzett hazaiaknak sikerült 2:1 arányban megnyerniük a mérkőzést. A lakiteleki fiatalok így is megőrizték második helyüket, és innen várhatják a tavaszi folytatást. A házi góllövő lista élén a bajnokság mezőnyében is második helyezést elért Kovács Mihály végzett. Mellette Horváth Béla góljainak száma említhető még, aki kilenc góljával biztos második a házi góllövő listán.

A felnőtt csapatnak a Helvécián szerzett gólokkal együtt harminchétszer sikerül betalálni az ellenfelek kapujába. Ebből huszonkilencszer Szabó Ádámnak és Erős Gergőnek. Az előbbi lett egy találat különbséggel az őszi házi gólkirály. Ezzel mindketten holtversenyben, az északi csoport negyedik, illetve hetedik helyén állnak.

A harminckét kapott gól kicsit soknak tűnik, hiszen így átlagát tekintve mérkőzésenként kettőnél több a kapott találatok száma. A csapat végül huszonhét ponttal a 6. helyen zárt, ami megfelel a korábban megfogalmazott célkitűzéseknek. (tf)